Miért éppen a RÓZSA?

Sokan, sokféleképpen válaszolhatunk erre a kérdésre….

🌹

Itt van mindjárt egy kortárs férfiú Géczi János, aki nemcsak József Attila-díjas író és képzőművész, hanem diplomás biológus is, a hazai rózsakultúra egyik legismertebb szakértője, számos rózsákról szóló könyv szerzője. Rózsatörténelem, amit itt és most egy férfi kutat és rendszerez. Munkája nyomán tudományos igényű könyvsorozat születik. Vajon mi hajtja e téma felé? Erre a kérdésre Ő maga válaszol a Rózsa labirintusa – egy örök jelkép nyomában című könyve előszavában.

„Immár harminc éve foglalkozom a rózsa kultúrtörténetével. Hogy miért pont ezzel a növénnyel? Mert a rózsa jócskán túlmutat önmagán. Körülbelül kétszáz – Fernand Braudel francia művelődéstörténész kifejezésével élve – civilizációs élőlény létezik, amelyek között számos állatot és mintegy százhúsz-százharminc növényt is találunk. Ezek közös vonása, hogy hosszabb-rövidebb ideig kiemelt szerepet kaptak az emberiség kulturális javainak felhalmozásában, fejlődésében, vallási és művészi gondolkodásában. Jelképpé, szimbólummá váltak, értelmezések és jelentések sűrű hálózata alakult ki körülöttük. Ilyenformán pedig az élővilágból a kultúra szerves részeivé, eszmei képződménnyé váltak.Ilyen sűrű szimbólummá és jelentések gyújtópontjává vált civilizációs élőlény például a ló, a sas, a búza – vagy éppen a rózsa. Az ember kultúráiban kevés olyan élőlény van, amely tíz-tizenkét ezer éven keresztül benne maradt a civilizációban – a rózsa az egyik e kevesek között. A legkülönbözőbb korokban, területeken és funkciókban jelenik meg újra és újra, makacsul kíséri végig az ember útját térben és időben. Ebből adódott az én kérdésem is: végiggondolható-e az emberi történelem úgy, hogy abban a rózsa legyen a vezérfonal? Vagyis: végigkalauzolhat-e bennünket a történelmünkön a rózsa? Az a növény, amely egyszerre táplálék és gyógyszer alapanyaga, a higiénia kelléke a különböző rítusokban, kultuszokban, vallásokban, továbbá kiemelt szerephez jut a világi költészetben és prózairodalomban, valamint a képzőművészetben. Az antik mítoszoktól a kereszténységig és az iszlámig mindenütt jelenvaló lény, amelynek fontos szerepe és gazdag jelentése keletkezett, és amelyhez oly sok civilizációs képzet tapad.………Az emberi civilizáció változékony kultúrái, megosztottságai és sokszínűsége összeilleszthetetlen darabokra törnék ezt a nagyon is széttartó históriát – ha nem kínálná magát narrátorként a rózsa mint növény. Ez a herba azonban, amelyről oly sokféleképpen beszéltek és beszélnek, többé-kevésbé állandó, ezért kitűnő viszonyítási pontként és irányjelzőként szolgál nekünk. A rózsa hol szoros kapcsolatban, hol egymástól függetlenedve tartózkodik egyszerre a magas- és a populáris kultúra alakulataiban. A zsidó, az antik, a (katolikus, ortodox és protestáns) keresztény és a muszlim örökség keveredő részeként egyszerre és párhuzamosan formálódik a rózsahagyomány, amely az ázsiai kultúrák, majd a korai globalizáció virághagyományai és értelmezései elől sem zárkózhat el.”

🌹

Nem a reklám helye, mert nem is kell neki, de nem fogod megbánni, ha kézbe veszed műveit!

🌹