Mi is a kert? (2.rész)

Mi a Rózsavilágban a Rózsakertet tervezgetjük. Merítünk a régi korok hagyományából, szimbólumiból. Mert talán a kert lesz az egyik energiaforrás ismét itt a földön, ahogy volt ez évezredek alatt…

De mi is a Kert?

🌹

A mindenható Isten elsőként egy kertet teremtett. És valóban a kert a legtisztább öröm az ember számára. A legnagyobb felfrissülést nyújtja az emberi léleknek, nélküle a házak és paloták csupán otromba kézműves munkák.

Hankiss Elemér: Az emberi kaland. Helikon, Budapest, 1997

Szereted a kertet? Ha nem, akkor ez nem neked szól! De ha igen, – olvass tovább! Megtudhatod, milyen történelmi gyökerei vannak a zsigereidbe kódolt kertvonzalmadnak.

🌹

2.rész:

A Kert kapcsolat a természettel, ahol az ember megtapasztalhatja a természet állandó körforgását az évszakok váltakozásával, az élővilág sokszínűségével. A Kert az ember művészi készségének, ősi téralakító igényének és a természet szépségeinek a találkozása. A Kert állandó változásokon megy keresztül, mozgásban van, él. A Kertben a föld érintése, leföldel, a fák lombozata jelképezi a kapcsolatot a Teremtővel, a transzcendenssel, vagy, ahogy szeretnéd nevezni…A korabeli pannóniai kertekben előszeretettel ültettek rózsákat, liliomot, rozmaringot és levendulát. A lakóépületek körül – a díszkertek mellet – jelentős szőlőültetvények, gyümölcsösök és veteményes kertek is létesültek. A római birodalom összeomlását követően a Bizánci Birodalomban is jelentős kertkultúra bontakozott ki, köszönhetően mindenekelőtt annak, hogy Bizánc igyekezett utánozni a római életmódot és pompát. De nem feledkezhetünk meg az arab paloták és kertek jelentőségéről sem, melyek az Ezeregyéjszaka varázsát tükrözhették, telis-tele pálmafákkal és csodálatos virágokkal.Mindeközben Nyugat-Európában, a frank és germán törzsek hadakozási idején jelentősen visszaesett a kertkultúra, míg nem Nagy Károly – hatalmának megszilárdítását követően – rendeletet alkotott a kertészkedés fejlesztéséről: “Minden kertben legyenek liliomok, rózsák és gyógynövények…”. Magyarországon a vármegyékben a királyi várak voltak a hatalom és gazdaság – és ezáltal a kertművelés – fő központjai, természetesen az egyházi birtokok, kolostorok mellett. Zsigmond király a budai várhegyen a régi várat újjáépíttette és a megépült palota környékén kapott helyet a budai várkert. Mátyás király a palotát reneszánsz stílusban átépíttette, és az addigi zöldség-, gyümölcs-, szőlőültetvényeket kiegészítették a virágos díszkertek, melyeket számos dísznövény mellett szökőkutak, szobrok díszítetek. Mátyás király Visegrádon, a fellegvár alatt is gyönyörű palotát és függőkertet emeltetett.A barokk korra jellemző túldíszítettség a palotákra, kastélyokra és az azokat körülölelő kastélykertekre is jellemző. A kastély-építészet egyik legjelentősebb alkotása XIV. Lajos versailles-i palotája, mely nemcsak építészeti, de kertépítészeti szempontból is kiemelkedő alkotás. A szökőkutak, medencék, szobrok, virág együttesek és nyírott sövények lenyűgöző egységet képeznek, és a szimmetrikus pompát testesítik meg, hasonlóan a shönnbruni kastélyparkhoz, vagy például a petrodvoreci nyári palota kertjéhez. A magyarországi főúri kertek közül kiemelkedő alkotás a magyar Versailles-ként is emlegetett fertődi Eszterházy kastélyt körülölelő park. A korábbi kastélykertek között ma egyébiránt több európai hírű botanikus kertet találunk, mint például a szelestei, sárvári, jeli arborétum.

🌹

A mai kert milyen? Vajon majd a leírások hogy emlékeznek meg róla? Előre nem láthatunk. Tekints vissza, meríts az elődök hagyatékából! Tervezgesd a saját kereted! Mindegy milyen kicsi, mindegy hol van, egy erkélyen, egy szobában, vagy egy ház mellett! S ha nem lesz kerted? Az sem baj, mi várunk a Rózsakertben!

Forrás: wikipédia; kertelunk.hu; nepujsag.ro