Mi is a kert? (1.rész)

Mi a Rózsavilágban a Rózsakertet tervezgetjük. Merítünk a régi korok hagyományából, szimbólumiból. Mert talán a kert lesz az egyik energiaforrás ismét itt a földön, ahogy volt ez évezredek alatt…

De mi is a Kert?

🌹

A kert az emberiség egyik legjobb találmánya és eszköze arra, hogy önmagát otthon érezhesse ebben a világban. Ha az én házam az én váram, akkor az én kertem az én szentélyem vagy menedékem

Hankiss Elemér: Az emberi kaland. Helikon, Budapest, 1997

Szereted a kertet? Ha nem, akkor ez nem neked szól! De ha igen, – olvass tovább! Megtudhatod, milyen történelmi gyökerei vannak a zsigereidbe kódolt kertvonzalmadnak.

🌹

1.rész:

Itt a tél, egyre sötétebbek, rövidebbek a napok, 10 nap és Szenteste. Most a fenyőfa és az örökzöldek kelletik magukat a kertekben. Beköltöznek a fűtött szobába, adventi koszorú, girland és karácsonyfa formájában.Minden évszakban itt van a Kert! Valamilyen formában. Az életed része. Talán csak egy szobanövényként, vagy balkonládába ültetett növényként. A kerti séta, még ha nem is a saját kerted, minden évszakban kell! Érzed, hogy a kastélyok, parkok kertjeiben, vagy a saját kertedben megnyugszol, erőt merítesz, inspirálódsz, vagy éppen kipihened magad. Szinte valamennyi nép körében születtek mítoszok csodálatos tájakról, szigetekről, amelyek többnyire a korlátlan örömök és lehetőségek birodalmának álomképeibe ringatták hallgatóikat.”Elveszett Paradicsom, Elsüllyedt Atlantisz, Eldorádó, Boldogok szigete, Tündérvölgy” – koronként ilyen és ehhez hasonló néven emlegették az emberiség letűnt aranykorszakát. A bibliából is értesülünk a Kertről: „Ültetett az Úristen egy kertet Édenben, keleten, és ott helyezte el az embert, akit formált. Sarjasztott az Úristen a termőföldből mindenféle fát, szemre kívánatosat és eledelre jót: az élet fáját is a kert közepén, meg a jó és rossz tudásának fáját” (Mózes első könyve, 2. fej. 8-9.).Az első ízlésesen kialakított kertek a történelem folyamán a többistenhit hatására Nyugat-Ázsiában alakultak ki ie. 3000 környékén a mai Irak és Egyiptom területén, ie. 500 táján pedig a mai Irán helyén is. E korszak legjelentősebb kertje a világ 7 csodája között számon tartott, II. Nabú-kudurrí-uszur (Kr. e. 605-562) uralkodása alatt épült Szemiramisz függőkertje vélhetően Babilonban. Így a függőkertek fényűző, hatalmas munka árán emelt szórakozási helyszínek, erődített parkok és az erő szimbólumai voltak.Az ókori egyiptomban (ie. 2000-ie. 1000 körül) úgy tartották, hogy isteneik is élvezik a kerteket, ezért a kedvükben jártak. Népszerű fák közé tartozott a füge, a gránátalma, a diófélék és a jujuba (kínai datolya), de ültettek füzet, akácot és tamariskát is a kertekbe. Bőségesen akadtak virágok és fűszernövények is, úgy mint a százszorszép, a búzavirág, a mandragóra, teremtek rózsák, íriszek, mirtusz, jázmin és folyondár is, helyet kapott még az édes majoranna, a nemes babér és az apró sárga krizantém is. Az ókori görög kertek sokkal kevésbé hivalkodóak voltak, mint a Mezopotámiában épített függőkertek, ugyanakkor jóval szorosabban kapcsolódtak a valláshoz. Úgy hitték, hogy szent erdeiket, a patakokat és a folyókat istenek és szellemek lakják, nimfák és szatírok törzshelye. Különös jelentősége volt a virágoknak, melyek a mindennapi élet részei voltak, a különféle ünnepi alkalmakkor pedig központi szerepet kaptak. Minden fajtát külön ágyásban termesztettek, így például krókuszt, ibolyát, gyöngyikét, szellőrózsát, cikláment, tulipánt, íriszt és liliomot. A legkedveltebb persze a rózsa volt, e virágról kapta Rodosz is a nevét, melyen oly bőségesen termesztették a rózsákat, hogy a tengerészek azt állították, még mielőtt meglátnák a szigetet, már érzik az illatát.Az egyes fák és egyéb növények adott istenséghez tartoztak, például a rózsa, a mirtusz, a gránátalma Aphroditéhez.

🌹

folytatjuk…

Forrás: wikipédia; kertelunk.hu; nepujsag.ro