“Meg kell örvendeztetnünk az embereket”

“Meg kell örvendeztetnünk az embereket” – vallotta Árpád-házi Szent Erzsébet.

A személyéhez fűződő legendák közül a leghíresebb a rózsák legendája, ezért gyakran ábrázolják kötényéből kikandikáló, gyönyörű rózsákkal. A történet szerint éppen a szegényekhez tartott kenyérrel teli kötényével, amikor sógora feltartóztatta, látni akarta, mit visz. Csak annyit válaszolt: rózsákat. S csodák csodájára, amikor a fukar rokon a kötényébe nézett, csak rózsákat látott.

Árpád-házi Szent Erzsébet II. András király leánya 1207. július 7-én született ( bár születési dátuma feltehetőleg nem pontos). Négyéves korában eljegyezték egy thüringiai őrgróf legidősebb fiával, ettől kezdve a germán udvarban nevelkedett. Amikor betegeskedő vőlegénye meghalt, annak Lajos nevű öccsével – Erzsébet legkedvesebb gyermekkori játszótársával – jegyezték el. Az esküvőre 1221-ben került sor. Korának legmodernebb nője lehetett, hiszen szerelmi házasságot kötött.A szerelmes fiatalasszony minden szokást felrúgva imádott férje mellett ült a lakomákon, elkísérte vadászatokra, fogadásokra. A boldog házasságból néhány év alatt három gyermek született. Első gyermekének megszületése után menedékhelyet nyitott gyermekek számára, és egyre több figyelmet szentelt a szegényeknek. Második gyermekének világra jöttéért hálából kórházat alapított, és a betegápolásból maga is kivette a részét.

🌹

Hatására férje a korszellem ellenére szokatlanul igazságos elöljáró lett. Krónikások így írnak róla.“Alattvalói számára boldog idők következtek. Rablás, betörés és erőszakos cselekmények esetében nem volt tekintettel a személyre. A gyilkost, akár lovag, akár nemes, akár paraszt volt, úgy ítélte meg, ahogy megérdemelte.” Amikor férje, IV. Lajos türingiai tartománygróf 1225-ben hadba vonult, a tartomány kormányzását feleségére bízta. Erzsébet az éhínség kitörésekor a vár szinte teljes élelmiszer-készletét szétosztotta a szegények között, amit családtagjai pazarlásnak tartottak, de Lajos jóváhagyta döntéseit. Férje 1227-ben keresztes háborúba vonult II. Frigyes császár oldalán, útközben meghalt, két nappal később született harmadik gyermekét sem láthatta. Erzsébet élete ettől kezdve üldözések és megaláztatások sorozata.

🌹

A húszéves özvegy nem volt hajlandó lemondani fia fejedelmi jogairól, ezért sógorai mindenétől megfosztották. Az egyébként is szegénységre vágyakozó asszony titokban elhagyta Wartburgot, kenyerét fonással kereste, gyermekeit ékszerei eladásából neveltette. Hányattatásai ellenére sem tért haza Magyarországra, és az őt házassági szándékkal megkereső II. Frigyes császárt is kikosarazta.Fennmaradt róla, hogy utolsó napjaiban mindenét szétosztotta, és még ő vigasztalta az ágya mellett virrasztókat. Alig 24 évesen halt meg. “És bár Boldog Erzsébet teste a halála órájától kezdve négy napig feküdt temetetlenül, semmiféle, a test belsejéből támadó bűz, mint más halottaknál ez lenni szokott, nem áradt ki belőle, sőt olyan aromás illatot árasztott, amely felüdíteni látszott az ember lelkét.” Talán rózsa illat volt.

Forrás: Cultura Magazin