Adonisz véréből sarjadt

Az alsópetényi Rózsavilág küldetése, hogy Kleopátra kedvenc virágát a konyhakultúránk részévé tegye

A rózsa az egyik legősibb növényünk, szinte egyidős az emberiséggel, civilizációk fejlődésének és bukásának volt tanúja. 32 millió éves geológiai maradványok őrzik nyomait, és említést tesznek róla a legkorábbi írásos feljegyzések is. Az elnevezése a kelta vörös – rhod – szóból származik, de latin nyelven vált ismertté.

Az ókori Közel-Kelet birodalmai, az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak egyaránt nagy becsben tartották, az antik mítoszoktól a kereszténységig, a katolikuson, protestánson és az iszlámon át a zsidó vallásig meghatározó szimbólummá vált, sokszor azonban teljesen eltérő jelentést hordoz. A görögök úgy tartották, Aphrodité szerelmének, Adonisznak a véréből sarjadtak a piros rózsák, Zeuszt rózsakoszorúval köszöntötték, miután legyőzte a titánokat. Rómában a szerelem istennőjének, Vénusznak a virágaként tisztelték és vele köszöntötték a tavaszt, Ámor szárnyait rózsalevelekkel, nyilát pedig rózsatüskékkel ábrázolták. A muszlimok szerint a rózsák Allah verejtékéből születtek, Szaladin Jeruzsálem bevételekor Omár mecsetét pedig rózsavízzel mosta föl.
A kereszténység első századaiban pogány kultusza miatt a rózsa tiltott növénnyé vált, később azonban új jelentéssel látták el. A római katolikus vallásban Szűz Mária szeplőtlen tisztaságának a fehér, önfeláldozó szeretetének a vörös rózsa lett a szimbóluma, bűntelenségét pedig a tüske nélküli rózsával ábrázolták. Magyar vonatkozása is van a rózsának, hisz az Árpád-házi Szent Erzsébethez kötődő történetek egyik legismertebbike a rózsák legendája, de a virág a palóc kultúrában is fontos helyet foglal el.

A rózsa egyszerre táplálék és gyógyír, segít leküzdeni a fertőzéséket, csökkenti a gyulladást, izomgörcsöket, nyugtatja az idegeket, enyhít a depresszión, ajánlott fejfájás, torokfájás, idegesség ellen. Ráadásul az egyik legdrágább kozmetikai alapanyag, amiért már Kleopátra is rajongott, hisz fiatalító és gyógyító hatással is bír.

A Cserhát kapujában, Alsópetényen működik egy nonprofit szervezet, amelynek küldetése, hogy felhívja a figyelmet arra, milyen sokrétűen lehet felhasználni a rózsát. A Rózsavilág alapítója, Káli Betty szerint, ahogy idővel a levendula is bebizonyította létjogosultságát a gasztronómiában, úgy a rózsa is a konyhakultúránk fontos részévé válhat. Törökországban, Bulgáriában vagy a Távol-Keleten a mai napig nagy hagyománya van a rózsatermesztésnek, nemcsak esztétikai értéke miatt szeretik, hanem a gasztronómiának is fontos alapanyaga. Ezzel szemben itthon rózsára inkább csak virágként tekintünk, intenzív illata és íze miatt nehezen tudjuk a tányérunkon elképzelni. Káli Betty ezen a szemléleten szeretne változtatni.
A történet a 2010-es évek elejére nyúlik vissza, amikor Maczó László, Bér polgármestere a falu szépítésére több mint tizenhatezer tő rózsát ültetett községének különböző pontjaira. Az itteni virágok szirmából készülnek a Rózsavilág termékei vegyi anyagok nélkül, gmo-mentesen, egyes esetekben édesítőszer nélkül, vegán és paleo összetételben. A Szent István Egyetem Konzervtechnológiai Tanszékével együtt dolgozták ki azt a technológiát, amely segítségével a szavatossági idő tartósítószer nélkül is megnövelhető.

A Rózsavilág azonban sokkal több mint egy műhely: társadalmi misszió. A környéken élő nőknek  nyújt segítséget, olyan munkalehetőséget kínálva, amit otthon, a család mellett is el tudnak végezni, a Vidéki Női Életmód Modell Programhoz csatlakozva.

Kistermelőként, otthon, a saját konyhájukban, meghatározott feltételek mellett készítenek rózsasziromból extraktumokat, rózsacseppet, permetet és macerátumolajat, főznek belőle lekvárt, hibiszkuszos és chilis szörpöt, rózsaborsos krémkaramellt és belga csokis zselét, vadrózsából koncentrátumot. Utóbbi például a virág jellegzetes, keser-fanyar ízét domborítja ki, szódával kiváló fröccs, langyos vízzel tökéletes reggeli energetizáló ital készülhet belőle. Az édes ízekkel könnyen párosítható a rózsa, nem is gondolnánk, de az íze kitűnően illik a halételekhez és a tenger gyümölcseihez is, a belőle készült chutney pedig tökéletes kiegészítője lehet sült húsoknak, libamájból készült fogásoknak, roston készült zöldségeknek és sajtoknak is.

Szerző: Makrai Sonja
Megjelent: Magyar Hang (2021. szeptember 24–30.) lapszámában
Nyitókép képforrás: Rózsavilág