Cart is empty Hogyan néz ki a Rózsavilág projekt egy fiatal szociológus szemével? Ahány szemüveg, annyi kép. Ez a csodálatos és nehéz is a világban: van , amikor a másik nézőpontjának megismerése előre visz, van hogy áthatolhatatlan akadályt teremt. Ezúttal jó volt egy másik szemüvegen keresztül magunkra tekinteni! Ha érdekel, mit láttunk, gyere velünk!
Káli Betty a Rózsavilág megálmodója és megvalósítója. Nógrád megyében, Nógrádkövesden él. egy EFOP projektben szakmai vezető, a Rózsavilág program projektvezetője és emellett a textiltervező munkáiban is aktívan tevékenykedik. A kezdetekkor nem Nógrádkövesd volt a cél, hanem egy olyan álom otthon, ház megtalálása, ahonnan a fővárosból elmenekülve időnként nyugalomra és csendre lelnek, és töltődhetnek a családjával. Így valójában a birtokra találtak rá és nem a falura. Ennek következtében ez a falusi lét és az itt szembekerülő problémák megindították a vállalkozást és a megalakulás útján a Rózsavilágot.
Hogy mi is a Rózsavilág, milyen folyamatok vezettek a megalakuláshoz, milyen nagyobb sikereket ért el a vállalkozás és mik a célok a jövőben, arra a következő tanulmányban kaphatunk választ.
Három főbb kutatási kérdés köré épül a dolgozat. Miért pont, a vidéki nők visszaintegrálása a munkaerőpiacra a cél ? Mennyiben más nőként lenni a vállalkozók világában? Milyen finanszírozási alappal tud létrejönni egy társadalmi vállalkozás? Annyit elöljáróban meg lehet állapítani, hogy a Rózsavilág a társadalmi problémákra is megoldást kínál, így elsősorban egy társadalmi vállalkozás, melynek projektvezetője Káli Betty.
Egy társadalmi vállalkozás megszületésekor, kell lennie egy missziónak, egyfajta beállítódásnak, aki nyitott ezekre a dolgokra és megfelelő erőforrásokkal képes megvalósítani. Azonban, hogyan lehetséges ezeknek a képességeknek az elsajátítása? Egyrészt egy-egy belső tulajdonság szükséges másrészt, szocializálódásunk során alakulhat ki bennünk és formálódik. Bourdieu (Bourdieu,2006) meghatározza az inkorporált kulturális tőkét. Melynek alapja hogy ezek nem materiális tőkék. Kialakulásukat előzetes elsajátítási folyamatnak köszönhetjük, amelyek beépültek később a személyiségünkben. Azonban akár már kisgyermekkori szocializálódásunk során beépülhetnek és önkéntelenül elsajátítjuk. De, tőkeátöröklés által is elsajátíthatják. A családunk, és az, hogy milyen a családi hátterünk, milyen normák által nevelkedtünk, meghatározza, hogy milyen kulturális értékeket kapunk.
Az interjúalanyom szülői hátteréről azt lehet tudni, hogy vidékről, a Jászságból származik. Első generációs értelmiség családból, ahol azonban a nagyszülők még földműves életet folytattak. Ez hatással volt az egész család életére. Ez egy mély gyökér, az értékek és a normák tekintetében. A mezőgazdaság és a föld közelsége, meghatározta az interjúalanyom látásmódjában a vidéki élet fontosságát, a természet tiszteletét és a környezetünkben lévő növények szeretetét és fontosságát. Emellett a munka elhivatottságára és arra, hogy a munka egyfajta híd az emberek és egyes társadalmi problémák megoldása tükrében. Viszont, az értelmiségi család pedig egyfajta kitörést biztosított a földből, a tanulás fontosságára és arra, hogy szélesíteni kell az ember látókörét annak érdekében, hogy ő maga is tisztán lássa a megoldást a társdalomban felmerülő kérdésekre. Így később Budapestre költözött, majd onnan családjával Nógrádkövesdre, ahol minden el kezdődött. Itt találkozott azzal, hogy a vidéken élőket milyen erős kapcsolatok fűzik egymáshoz, és az információ nem várt gyorsasággal terjed a falulakók között.
A kapcsolatok fontossága megkérdőjelezhetetlen volt. Azonban ezek a kapcsolatok nem csak a magánéletben fontosak, hanem a gazdaságban is. Granovetter (Kiss,,2020,pp:3) szerint a gazdasági cselekvéseink beágyazottak a személyes kapcsolataink és hálózatokban. A kapcsolathálók és az ebből kialakuló gyenge vagy erős kötésektől függ akár egy munkahelyről való értesülés, bekerülés vagy az ott kialakuló felettes és munkavállaló viszonya (Granovetter, [1990] 2006).
Káli Betty eredeti szakmáját tekintve textiltervező. Azonban más területeken is kipróbálta magát, de a textiltervezés a mai napig fontos szerepet tölt be az életében. A Rózsavilág program előtt a Szandroza Belsőépítészeti Stúdió volt az előző munkahelye. Nagy belsőépítészeti projekteket vitt a stúdió, egy elismert belsőépítész tervező művész vezetésével. Káli Betty, mint projektvezető volt jelen a vállalkozás tevékenységében. Tehát a tervezési feladatok és a megvalósítás gördülékeny lebonyolításért volt a felelős, ahol közben számos kapcsolatot épített ki. Ahonnan a projektek kivitelezésének tudománya és folyamatának elsajátítása és a tapasztalatok megszerzése indult. De hogy, hogyan fejlődött tovább és alakult meg a Rózsavilág? Ez egy bonyolultabb út. Hiszen nem volt álláshirdetés, az adott állás valójában nem létezett. Így nem volt kitől értesülni az üres pozícióról. Úgyis lehet fogalmazni, hogy Káli Betty saját magának hozott létre egy önálló munkahelyet. Azonban itt fontosak voltak az emberi kapcsolat. Lehetséges, hogy a munkahelyet és az ötletet Ő maga teremtette, mégis fel kellett használni azokat az erős kötéseket, hogy vidéken a nők sokszor a családtól, közeli ismerősökön, barátokon keresztül kerülnek be vagy értesülnek egy adott munkahelyről. A kapcsolatok mélyek és beágyazottak az adott közegbe és kihatással van a gazdasági tevékenységre, hiszen ennek tudatában egyre több nőhöz jut el munkalehetőség és az, hogy valójában milyen szolgáltatásokat élvezhetnek. Így ezt az ismeretet és az adott térség női lakosainak a problémás helyzetét összevetve indult el maga a vállalkozás és a program.
A program, amely a vidéki nők helyzetét szeretné jobbá tenni a Vidéki Női Életmód Modell Program. Kezdetben ez az, amielindult. Azonban a vállalkozás megszületéséhez, több idő kellett. Kezdetben egy program megszületik, annak következtében, hogy maga az ember milyen problémákkal találkozik a közvetlen környezetébe. Tehát a munkahelyváltás valójában az interjúalanyom környezetében lévő problémák miatt született, hiszen olyan erőforrásokkal rendelkezett helyi szinten a falu, amelyek mobilizálása megoldást eredményezhet ezekre a gondokra, kérdésekre. Összességében Káli Betty saját magának hozott létre társadalmi munkát, amely később egy társadalmi vállalkozássá nőtte ki magát. Azonban, hogy mi is volt a probléma helyi szinten?
A munkanélküliség (Csoba,2007) legyen szó tartós vagy átmenetiről, napjaink egyik legsúlyosabb társadalmi és gazdasági problémája. A munkaviszony és a jövedelem átalakulása és a nem megfelelő kapcsolat a kettő között tovább ront a helyzeten. Azonban ezzel párhuzamban nő a kirekesztettek száma a munkából, ami az ő leszakadásukhoz vezet, és még inkább növeli az ő kívülállásukat a társadalomból. (Csoba,2007). Így fontos olyan munkahelyek megteremtése, amellyel hozzásegítik a visszaintegrálásra váró személyeket a munkaerő piacra. Ezért alternatívák után kellett nézni, amely magában tartalmazza az integrációs folyamatok kibővítését. (Csoba,2007). A Rózsavilág megalapítása előtt is ezek a folyamatok mentek végbe. Létezik az EFOP-1.2.9-17 Nők a családban és a munkahelyen projekt, amelynek a célja, hogy a munkavállalók és a munkaadók körében meg kell ismertetni, az atipikus foglalkozást és ennek az elterjedését minél inkább elősegíteni, támogatni. Ez a projekt lehetőséget ad a „nyertes projektek konzorciumai megvalósításában, így az ország területén 71 Család és KarrierPONT jött létre.” Annak érdekében, hogy a helyei adottságokat és sajátosságokat a segíteni kívánt célcsoport igényeivel összekapcsolják. (Családbarátország.hu, n.d.). Ezzel összecseng a Vidéki Női Életmód Modell Program célja, hiszen a fő motívum „vidéken végezhető női tevékenységek és jövedelemszerzés, a családok erősítése a civil összefogás erejével”. (Vidéki Női életmód program,2017) Olyan tevekénységek létrehozása, amelyeket egy vidéki nő otthon, helyben család mellett is tud végezni. Példa lehet rá, a háztájai gazdálkodás, falu vendéglátás, gyógynövények és kézművesség. A program legnagyobb eredményei lesznek hosszútávon, hogy a gyermekvállalási kedv is megnő és erősödhetnek a vidéken élő családok. (Vidéki Női Életmód Modell Program, 2017). Interjúalanyom elsődleges feladatának tekintette, hogy megvizsgálja, hogy milyen adottságokkal rendelkezik a falu és közvetlen környezte, és ezekkel az adottságokkal, hogyan lehet megoldani a vidéki nők kedvezőtlen helyzetét. Illetve, hogy milyen erőforrások állnak rendelkezésre helyi szinten és ezeket az erőforrásokat, hogy lehet mozgósítani.
A Rózsavilág vállalkozás elsősorban a következő társadalmi rétegbe tartozó nőket szeretné segíteni. Azokat, akik fiatalok és otthon maradtak kisgyerekekkel, de a férjeik városban dolgoznak vagy esetleg külföldön. Urbánus színvonalon élnek és olyan de ezzel együtt élvezik a vidéki életet. Azonban ennek a rétegnek gondolni kell arra, hogy 3 éven belül véget ér a GYES, így munkahelyre lesz szükség. Az a réteget, akik vidéken élnek, de a közeli városba járnak dolgozni, főleg gyárakban találnak munkát. Az utazás fáradsága az otthontól való távolság miatti időkiesés, komoly nehézséget jelent. Azonban igényük van arra, hogy több dolgot megengedjenek maguknak, könnyebb legyen az életvitel. Emellett van még az a réteg, akik alkalmi munkából pl. takarításból, vagy közmunkából élnek. Végül pedig azok a családok, amelyek akár már két generáción keresztül is segélyből élnek. Káli Betty magát missziós beállítottságúnak tartja, így ezekben a társadalmi rétegződésekben látta a probléma gyökerét. Megoldást abban keresett , hogy a vidéki helyzetet kihasználva, olyan jövedelemforrásokat kell feltárni, ami segíti ezeket a nőket, a felsorolt rétegekben, hogy helyben jövedelemhez tudjanak jutni. Emellett fontosnak tartotta, hogy a vidéki női létet ne hátrányként éljék meg, hanem pozitívumként. Akik pedig nagyon egyszerű munkát tudnak, csak elvégezni érezzék azt, hogy fontos, amit csinálnak. Hiszem mi az az eszköz, amivel egy ember feljebb juthat, és előrébb törhet. A munka. Ezeknek az összemosása egy társadalmi, szociális gazdaságban valósulhat meg.
A szociális gazdaság (Csoba,2007) párhuzamba állítható a szubsztantív gazdasággal. Amely szerint, egy szubsztantív gazdaságban, nem a profit az elsődleges cél. Elsősorban a közösség érdekeit az egyén elé helyezve az integráció a fő cél. Fontos a közösség felelősségvállalás az egyén felé, amellett, a termelő egyben a fogyasztó személyében is megjelenik (Polányi 1975 idéz Csoba,2007). Ezzel párhuzamban a szociális gazdaság, mint egy harmadik szektor jelenik meg, egy köztes szerepben az állam és a piac között. Egy olyan helyi kezdeményezés, amelyben a cél a visszaintegrálás a munkába. (Frey,2007) “A közösen végzett feladat célja a „a közösség erősítése a kötelezettségek és az élvezet megosztása révén” (Ferge, 1991,pp:29 idéz Csoba,2007,pp:18). A profit-maximalizálásának a célja elsősorban magára a vállalkozásra irányul. Ebből lehetséges fenntartani magát a vállalkozást és a közösséget. (Csoba,2007) Együttesen teljesít mind gazdasági és szociális kihívásokat, ahol elsősorban a közérdekért van és nem a profit elosztása a cél, hanem annak a visszafordítása a szervezetbe úgy, hogy ezzel támogatják a nonprofit szervezetek tevékenységét. (Frey,2007).
Társadalmi érzékenység egy személyiségjegy, vagy van egy embernek vagy nincs. Azonban, interjúalanyom rendelkezik ezzel a tulajdonsággal, amely nagyban elősegítette a Vidéki Női Életmód Modell Projekt megalakulását. A projektben létezik egy szervezet, ami egy non-profit KFT, van egy szövetkezet is, a Vidéki Nőkért Szociális Szövetkezet. A Közép Nógrádi Család és Karrier Ponthoz több vidéki nőkért program tartozik, amelyek közül egy a Rózsavilág. Létrehozása egy misszió köré épül, amely után a misszió megvalósul egy program keretein belül. A szervezeti keretekkel tud forrásokat generálni a program. A Közép Nógrádi Család és Karrierponthoz, Alsópetényben, 28 település tartozik a közép-nógrádi régióban. A Karrierpont célja, minden nő, aki valakiről gondoskodik a családban, – támogatása és segítése. A program szempontjából, minden nő hátrányos helyzetben van, aki ilyen szerepet tölt be a családjában. Egy társadalmi vállalkozás elsődleges céljai közé tartozik (Fekete et al,2017) “ a munkanélküliség csökkentése, a képességfejlesztés és a jobb életkörülmények megteremtése, esélyegyenlőség és a társadalmi összetartozás erősítése.” (Fekete et al ,2017,pp:21).
A Rózsavilág létrejötte a Négy Falu Egyesületen keresztül kezdődött, amelynek volt egy programja: Ismerd meg a közvetlen környezetedben élő növények gyógyhatását. A Négy Falu Egyesület, egy olyan egyesület, amely négy falut foglal magában. (Becske, Galgaguta, Nógrádkövesd, Szécsénke. Célja ezek a falvak fejlődése, és a lakosok segítése. Ebből indult egy facebook kampány az egyesület oldalán, ahova mindig felkerültek az adott növényről az információk. Karácsonyra pedig készítettek egy fürdőzsákot, amelyre az egész évben gyűjtött gyógynövények kerültek. Ezt a település lakosainak szánták egy prospektussal, amiben benne voltak az ismertetők is. A rózsák nagy része Béren található, ahol a helyben lévő rózsaszirmot szüretelik. Azonban a rózsa mindenki számára elérhető, hiszen a kertekben is megtalálható. De, hogy miért éppen a rózsa? A rózsa a palóc motívumokban nagyon elterjed és népszerű, emellett fontos szimbólumként van jelen a művésztben, irodalomban, szerelemben, a mindennapokban.
Béren minden évben megrendezik a Palóc Találkozót, ahol ezeket a gyógynövényeket ismertetik. Annak érdekében, hogy még inkább népszerűsítsék, elkezdődött a rózsaszörp gyártás is, a wellness termékek mellett. Más szervezetek, – mint környezet- , is hatással van a programra. A béri Önkormányzat, mint a rózsaföld tulajdonosa, a nézsai önkormányzat, aki az EFOP-os pályázat konzorcium vezetője. A Szent István Egyetem Konzervtechnológiai Tanszéke, akik a laboratóriumi hátteret adják. A Magyar Vidéki Hálózat, ők adják a bemutatkozási lehetőséget, vásárokon. Duna tv, Családbarát műsor, médiatámogatás, média megjelenéssel támogatja.
Az, hogy kiből lesz jó és sikeres vállalkozó sok mindentől függ, de talán az egyik fontos tényező, hogy ki az, aki innovátor és ki válhat innovátorrá? Emellett megfelelő tulajdonságokkal is rendelkezni kell, hogy alkalmasak legyünk a szerepre. Kuczi (2011) állítása alapján ahhoz, hogy valaki vezetővé váljon szükséges a megfelelő mértékű rátermettség, alkalmasság és a megfelelő alkalmazkodó képesség. Emellett az, hogy valaki a munkahelyváltoztatások során miként formálódik, az újabb szakmák tanulása, és kapcsolathálók kiterjesztése és kiépítése. Az eszközök megszerzése és felhalmozása. (Kuczi,2011). Káli Betty, az interjúalanyom saját magát az üzleti világban, nem látja, hiszen definíciója szerint nem itt, Nógrádkövesden kezdődik az üzleti világ, hanem a Wall-Street-en. Azt, hogy Ő vállalkozóként tevékenykedik, azt jelenti, hogy saját szabadságát és kreativitását, alkalmassá tegye a munkavállalásra. Magát nem tartja üzletasszonynak, hiszen az ő felfogása szerint egy üzletasszony nagyon profitorientált, és tudatos attitűdökkel rendelkezik. Magát tudatosnak tartja ugyan, de kevésbé profitorientáltnak, hiszen neki a profit, a mosolyok, amiket azért kap cserébe, hogy a végterméket, szolgáltatást élvezik a programban résztvevők.
Azonban, hogy hogyan válik valaki innovátorrá az öt alapest valamelyikének kell megfelelnie Schumpeter ([1980]2006) elmélete szerint. Az első, hogy egy új, eddig ismeretlen vagy nem használt javaknak az előállítása valósuljon meg. Új eddig nem használt termelési eljárás bevezetése. Új elhelyezési lehetőség, új eddig ismeretlen piacok megnyitása. Maguknak a nyersanyagoknak és félkész áruknak az új beszerzési formája. Illetve egy új szervezet létrehozása.(Lengyel,2006) Káli Betty innovátor, hiszen, az eddig csak a kertekben lévő rózsákat a vidéki nők úgy tekintették, hogy kizárólag a szépségük és illatuk az érték. Így Káli Bettynek az volt a célja, hogy felfedezzék a rózsa más értékeiket is. Mennyi minden készülhet még belőle és milyen dolgokra, lehet felhasználni, akár otthon is. Továbbá a szervezeti keret és a vidéki nők integrálása a rózsákon keresztül a munkaerőpiacra eddig nem volt megfigyelhető. A rózsa a nőiességet is jelképezi ezzel együtt.
A női vezetési stílusok két szélső pontja (Morgan,,1997 idéz Nagy, 2001), amikor a nők megpróbálnak férfias vezetési stílus átvenni, ami nagyrészt politikai játszmákból és agresszív vezetési stílussal párosul. A mási választási lehetőségük, a „nőcentrikus vezetői stílus”, amikor kifejezetten a nők gyengéd megközelítéseket alkalmaznak és sokkal inkább érzelmi alapon igyekezzenek dönteni, ezzel elfogadva mások álláspontját. A szakirodalom alapján, amely párhuzamba állítható a Rózsavilággal, az egy olyan projekt, ami Csapó Ada nevéhez köthető, aki ( 2007:120) az e-Nivó megálmodója, amelynek a célja: „A nők vállalkozási ismeretének a bővítését, illetve a vállalkozónők, vállalkozni szándékozó nők megerősítését vállalkozási önismereti és személyiségfejlesztési képzések, szaktanácsadások, mentorálások segítségével.” Az e-Nivó záró értékelésében, (Fodorné T. K., Kéner. E.,2007) arra a kérdésre keresték a választ, hogy a résztvevőknek változott –e a hozzáállásuk a vállalkozó nőkhöz, és összességében, arra, hogy mi a véleményük általában a nők helyzetéről. A válaszadók egy része úgy nyilatkozott, hogy sikeres női vezetők, csak úgy lehetnek, ha férfias vonásokkal rendelkeznek, de emellett a nőiességüket is tudják hasznosítani. A nők munkaerőpiaci helyzete (Belinszki,1997 idéz Hirsch,2015) alapjában véve a nemi szegregációban különbözik. Tehát a nők és a férfiak is különböző pozíciókban és beosztásban dolgoznak. Amelyhez alapvetően kapcsolódik az is, hogy a nőknek a társadalmi megbecsültségük a szakmában jóval kisebb, mint a férfiaké. Ezért a különböző vezetői pozíciókban jóval több férfi található. Ezt Káli Betty a következőképpen látja. Napjaikban a mai férfi és női szerepek átalakulóban vannak. Ugyanakkor vannak ősi törvényszerűségek, amiket nehéz megváltoztatni. Nőként ugyanolyan értékű, színvonalú munkát lehet végezni, mint egy férfi. A nem már nem determinál, abban, hogy milyen munkát vállal el valaki. Azonban az, hogy valaki milyen munkát végez, fontos abból a szempontból, hogy a tevékenység visszahat rá. „Ha férfias dolgot csinálsz, vagy férfiak között dolgozol, vagy vállalkozóként, akkor kétségkívül férfias döntéseket kell hozni. De mi is az, hogy férfias?! Tudatos, határozott, erős. Mi a nőies? Befogadó, lágy, érzelmes, nem agyból dönt, hanem inkább érzelmi alapon”. Tehát, ha nőként valaki vállalkozóként dolgozik, fel kell vennie ezeket a tulajdonságokat. De hol marad a nőiség? „A magánéletben meg tudod ezt élni. Fontos is, hogy, otthon nő tudj maradni és ne férfiként kezdj el otthon viselkedni. Figyelni kell saját magunkra. Tudatosan próbálunk nőként a férfiakkal kommunikálni. A férfiak vállalkozó világában a férfiak összezárnak, nőként nem biztos, hogy kompetensnek tekintenek sok dologban. Nehezebb nőként vállalkozóként élni a férfiak világában. De erre a megoldás nem, az, hogy még keményebben túl akarjuk, nőként szárnyalni a férfiakat. Hanem muszáj nőnek megmaradni és lágyan viselkedni.” Káli Betty szerint a 21. században, az a feladatunk, hogy ezt a két látszólag nagyon távoli elvet harmonizáljuk, egyensúlyba hozzuk.
A társadalmi vállalkozások (Fekete et al. 2017) különböző jogi-szervezeti formák alapítás céljából különböznek. Az egyesületek és alapítványok megalapítási célja elsősorban egy társadalmi, közösségi cél. Így az alapítványoknál a cél egy társadalmi problémára a választalálás.(Fekete et al,2017). A társadalmi vállalkozások anyagi bevételének legnagyobb részét az alap- és a közhasznú tevékenységből származik. Azonban egy társadalmi vállalkozás bevételi forrásai közé tartozhatnak önkormányzati, központi állami, pályázati támogatások, tagdíj bevétel, vagy belföldi magántámogatás.(Fekete et al,2017).
A Rózsavilág projekt egy társadalmi misszió elsősorban, de tartozik hozzá egy gazdasági vonal is. “Abban hiszek, hogy ennek a kettőnek együtt kell működnie.” A források szerzése szempontjából az Európai Uniós pályázatok külön vannak választva. Van a TOP-os program EFOP-os program és van a GINOP-os program. Ebben az esetben az EFOP és a GINOP jön számításba. A társadalmi vállalkozások támogatása Magyarországon (Fekete et al,2017) az Európai Unió által finanszírozott kormányzati támogatások erőteljesen dominálnak. Azonban hiába együttesen megvalósuló támogatási keret az Európai Unió és a Magyar Kormánnyal együttesen. Mégis “az Uniós fejlesztéspolitika szintje elkülöníthető a hazai forráselosztó szereptól.”(Fekete et al,2017,pp:68). Az EFOP-os programban nincsen és nem is lehet gazdasági tevékenységet folytatni, főleg inkább szemléletformálás, szolgáltatásnyújtás, tanácsadás folyik. A társadalmi beágyazottságért felelős, képzés, fejlesztés és mentorálás. GINOP-os programban pedig lehet, inkább gazdaságfejlesztésén és a munkahelyteremtésen van a fókusz. A GINOP-ban az alkalmazottak bérét és a rózsasziromból készült termékeket tudják tovább fejleszteni, telephely javítása. Főként jövedelemszerzésre összpontosít.
Két részre kell osztani a résztvevőket, abból a szempontból hogy kik, hogyan tartoznak ebbe a programba, a Rózsavilágba. Alkalmazottak és, akik bekapcsolódnak a programba és élvezik a szolgáltatásokat. Három alkalmazott van, plusz a szakmai vezető, nekik van fizetésük. Az EFOP-ban öt ember van, akiknek van fizetése. A többi nő, aki kapcsolódik a programhoz, a szolgáltatásokat, tanácsadást élvezi. Vállalkozóvá válásban tudja őket segíteni, hogyan tud bekapcsolódni a munkába. Az alkalmazottak, akik működtetik magát a szervezeteket, azok a nők, akik igénybe veszik a tanácsadást, a szolgáltatást, akár jogi, pszichológiai tanácsadást is igénybe vehetnek. Vannak azok a nők, akik nem csak a szolgáltatást veszik igénybe, hanem be is tudnak csatlakozni a rózsák projektbe.
Nagy fordulópont volt a Rózsavilágnak, amikor a GINOP-os pályázat befejeződött, és kérdés volt, hogyan tovább, hiszen már kötelezettséggel nem tartoztak a pályázat, felé. Tehát a vállalkozás eldönthette, hogy milyen keretek között folytatja tovább a tevékenységét. Hosszútávú cél, hogy önállóvá tudjon válni a Rózsavilág. Azonban, most megint elbírálás alatt van egy pályázat, ami a GINOP 5.1.7. Ennek a pályázatnak az elnyerése segítené a tovább lépést a cél irányába, azonban egyelőre forrásokra van még szükség.
A projekt nagyon piacorinetált, azonban a társadalmi misszióval kötelezően együtt kellene kezelni, ami még sikeresebbé tenné, ha magasabb döntéshozói szintekre is eljuthatna. Azonban jelenleg most van azon a szinten a vállalkozás, hogy fel kell mérni a piac befogadóképességét a rózsás termékekre. Annyi profitot kell termelni, hogy a vállalkozás nyereséges legyen és tovább lehessen folytatni az utat az önfeltartóvá válás irányában. De jelen fázisban még a cél a termékek népszerűsítése és hogy a vidéki nők is jövedelemhez juthassanak az eladásból. Illetve, hogy mekkora mennyiségű termék előállítására van igény a befogadóközösségnek.
A szociális gazdaság a következő meghatározás: “Azon magán jellegű, formális keretek között szervezett vállalkozások csoportja, amelyek döntéshozatali szabadsággal és önkéntes tagsággal rendelkeznek, és amelyeket tagjaik szükségleteinek piacon keresztül, áruk előállítása, szolgáltatásnyújtás, illetve biztosítás és finanszírozás révén történő kielégítése érdekében hoztak létre, továbbá amelyek esetében a döntéshozatal, valamint bárminemű nyereség és többlet tagok közötti elosztása nem kapcsolódik közvetlenül a tagok által befektetett tőkéhez, illetve befizetett díjhoz, hanem minden esetben demokratikus, részvételen alapuló döntéshozatali eljárások révén történik, és minden tag egy szavazati joggal rendelkezik. A szociális gazdaság magában foglal olyan magán jellegű, formális keretek között szervezett, döntéshozatali szabadsággal és önkéntes tagsággal rendelkező szervezeteket, amelyek nem piaci jellegű szolgáltatásokat nyújtanak háztartások részére, és amelyeknek az esetleges nyereségtöbbletét nem sajátíthatják ki az őket létrehozó, ellenőrző vagy finanszírozó pénzügyi szereplők.” (CIRIEC 2012, pp:15 idéz Fekete et, al,2017,pp:32-33).
A modell arról szól, a szervezet adja a kereteket, a termékfejlesztést, a csomagolást, a marketinget az értékesítési csatornát. A nő otthon tudd dolgozni, ehhez minden eszközt és segédanyagot biztosít a szervezet. Az alapanyagot (rózsa), mint kistermelő azt ő a saját kertjében meg tudja termelni, így a nők plusz jövedelemhez jutnak ezek eladásából.
A termék validálás már megtörtént: mennyire nyitott rá a piac. Azok a nők, akik nem szeretnének, mint termelő részt venni a projektben, különböző szolgáltatásokat élvezhetnek. A gazdasági résztől távol maradnak, viszont mégis részesei lesznek a Rózsavilágnak.
A szövetkezet egy társulás, hasonlóan működik, mint egy egyesület és, mint egy gazdasági társaság, ahol a taggyűlés dönt. A non-profit szervezet is úgy működik, mint egy gazdasági társaság. Így a szervezeti keretek és a tevékenység nem minden ponton találkozik. Azonban a döntések demokratikus keretek között mennek végbe.
Coleman társadalmi tőke (Coleman,[1988]2006) az személyek közötti kapcsolatokban jelenik, akkor hatékony, hogyha előre mozdítja a cselekvést. Azonban megjelenhet kötelezettségek és elvárások kapcsolatában. Illetve az előíró norma, amely miatt az egyén saját magát háttérbe szorítja és az egyéni érdekek helyett a közösségi érdekeket helyezi előtérbe.
Azok, a nők, akik együtt itt dolgoznak, ők atipikus foglalkoztatásban vannak. Nagyon jó a csapatszellem, hiszen vidéki nőként átérzik egymást helyzetét. Nagyon jó a munkahelyi légkör, figyelnek egymásra. Amikor valakinek családi problémája van rögtön összezár a csapat és elvégzik a másik munkáját. Ez oda-vissza működik, ami nagyon jó kapcsolatot tud kialakítani a munkatársak között.
A projekt terve a következő 5 évben, hogy önfenntartóvá váljon a szervezet és minél több nőnek tudjon munkalehetőséget biztosítani. Illetve minél több nő számára jelentse, azokat a csillogó szemeket, amiket a rózsákon keresztül lehet előhozni. Értékeket teremtsen és hozzáadjon valami jót a világhoz.
Szerző: Ondrik Szonja, Budapest Corvinus Egyetem,
